Hogy miért regisztráltam a Tinderre a múlt héten, az nem igazán jó kérdés, inkább onnan kéne megközelíteni a dolgot, hogy miért is ne regisztráltam volna a Tinderre.

Kezdetben persze úgy voltam vele, hogy a netes ismerkedés pont elveszi annak a bizonyos első pillantásnak a varázsát, és hogy talán annyi bagoly még nem gyűlt be, hogy tényleg erre vetemedjek. Arról nem is beszélve, hogy a hátam közepére kívánom egy ideje, hogy bárki is kisbogárkámnak szólítson és ne tudjak tőle aludni mert átlóg kezelába a térfelemre. Mindezek ellenére és egy pozitív példa láttán, úgy gondoltam még is csak szerencsét próbálok. Legrosszabb esetben lesz egy jó sztorim. Hát. Lett egy jó(?) sztorim.

Kis gyorstalpaló azok számára akik valami okból kifolyólag ne ismernék ezt a VÍVMÁNYÁT a modern kornak. A Tinder egy olyan alkalmazás, melyet okostelefonunkra letöltve láthatjuk milyen szinglik(?) ismerkedni vágyók (mondjuk így) vannak a környéken. A dolog lényege hogy látsz néhány képet (illetve ha van, közös ismerőst, mert össze van kötve Facebook-kal) a potenciális Szívrablókról (például Jenő, 22), plusz még írhat max 3 sort magáról, ha van annyi IQ-ja, és ez alapján el kell döntened, hogy ő-e a következő nagy ő vagy soha ne is lásd a rusnya pofáját többé. (mert persze ennyiből meg lehet egy emberi lényt ítélni, nem?!) Ha igen, jobbra húzod a képét, ha nem, balra. Ha ő is igent mondott rád, akkor "egy pár" lesztek (jó, hogy egyből nem küldenek házassági szerződést..) és innentől tudtok beszélgetni is egymással. Ha valaki nemet mondott rád, sosem tudod meg, ahogy azt sem hogy a te igeneid nemet mondtak rád (lehet, hogy szimplán csak nem dobott fel neki az app). A rendszer előnyeit itt le is tudtuk... Ja még egy eszembe jutott, hogy nincs Seen gomb (mondjuk lehet látni hogy online vagy-e, szóval érkeznek az "itt vagy???" "miért nem válaszolsz???" "szép estét megint...." című üzenetek dögivel).

Első nap bele is vágtam a sűrűjébe, lapozgattam a jelöltek között rendesen. Rövid időn belül a következő prototípusokat azonosítottam:

• izmoskák (endless tükörvillantós sweating selfie edition)
• fiúk kocsikkal/motorokkal VAGY csak a motor/kocsi (Kedves Urak, téééényleg nem érdekel bennünket semmilyen dolog aminek kereke van)
• fiúk kiskutyával/kiscicával/oroszlánnal/éhező afrikai kisgyerekkel (true story)
• fiúk síelés közben/snowboarddal
• fiúk kézenállva (csak félmeztelenül természetesen) és az elmaradhatatlan zászló pózban (segítségül hívva utcai jelzőlámpákat, Pomáz vége táblákat stb.)
• síléccel kézenállva
• fiúk az ágyban félmeztelenül (ez tényleg nem működik fordítva, tehát lehet hogy ennek a lány verziója csábító, de nekem max az ugrik be, hogy nincs pénzed ruhára)
• fiúk a tengerparton
• tengerparton kézenállva
• FUCK ME I'M FAMOUS-- mtva tudosítója, sugarloaf dobosa (kedves hölgyolvasók próbáljuk bugyinkat magunkon tartaniiii)
• ahol más is van a képen (de annak le van vágva a feje)
• akinek minden képén annyian vannak, hogy nem lehet megállapítani ki a lájkolandó alany
• kolesz szelfi (háttérben kötelező kolbász/műanyag tányér/ kockás alsógatya/guriga WC papír kombó)
• végtelen számú mérnök/informatikus/mérnökinformatikus

Valamint az egyedi esetek, illetve válasz azoknak akik ütősebb Tinder profilképen gondolkoznak:

• Let's do habszakáll, avagy burkolt TOMI mosópor reklámmal lehet csak hódítani a hölgyeket igazán!

• Túrázó fiú esete a fotosoppolt milka tehénnel a fotosoppal
• És végül de nem utolsósorban a fiú aki fél a Nutellától!! (vagy lehet meditációs kazit hallgat épp "ne edd meg a nutellát, ne edd meg a nutellát" mondják neki)De végül csak megkóstolja.

És végül egy-két viccesfiú:

• "170 centi vagyok, de legalább tudok tacskón lovagolni"
• "én vagyok az első ember akinek a fenékplasztikájához az arcáról vették a bőrt" (megkérdeztem, nem igaz)

 Ja és természetesen nem is említettem a feledésbe tűnt facebook ismerősöket, akiknek véletlenül hirtelen eszébe jutottam, hogy nem-e innánk meg valamit. Csak második nap jöttem rá, hogy láttak Tinderen, azért vagyok hirtelen ilyen népszerű (igen, mintha a nyakamba akasztottam volna egy táblát hogy "hé ide lőjetek" "még mindig szingli vagyok")

Mindeközben persze azért egy-két habszakálltalan kiberlegényt csak lájkoltam én is, és gyűltek a párjaim is rendesen, beindult a biznisz mondhatni. Vicces egyébként, hogy lett egy-két ilyen csírájában elhalt MÉGSE, volt pár Tinderkirályfi ugyanis akikkel miután "párok lettünk" nem írtak rám, szóval sosem tudjuk meg mi lett volna ha.. (és igen, teljesen biztos vagyok benne, hogy a pasinak kell ilyen helyzetben írni először :D)

És hát kezdődtek az ismerkedős körök, tanulszemégvagydolgozol, sportolszevalamit, vanehobbid, vanetestvéred, mileszelhanagyleszel, nagyonszépamosolyod, vanekedvedtalálkozni? (nem volt)

De természetesen ezen a téren is voltak kirívó esetek, az egyik srác a sportolszevalamit kör után feltette az ominózus nagy kérdést "bevállalós vagy?" nem voltam.. ezután megkérdezte, hogy és akkor mit csinálok szabadidőmben, először azt gondoltam azt válaszolom "vadidegenekkel szexelek szigorúan ejtőernyőzés közben bukósisak nélkül ám" de félő volt hogy nem veszi a poént, ezért a "pár törlése" opciónál maradtam.

És persze ott volt a kedvenc első kérdésem is (a fiútól akinek a profilképét 77%-ban kitakarta egy fekete macska):

"holdfény vagy napfény?"

természetesen a holdfényt választottam, egyetemista vagyok, megtanultam, hogy mindig a hosszabb válasz a jó.

3 napnyi folyamatos üzenetömlés után menekülve mondtam búcsút az alkalmazásnak és nem is tervezek visszatérni sohatöbbé. Lehet, hogy régimódi vagyok, elismerem, de ez nekem nem megy, tényleg nem. én bízok még abban a bizonyos első mosolyban, legyen az metrón, héven, egyetemen, játszótéren vagy urambocsá egy kocsmában, de legyen igazi! a többi szájberkeresőnek meg soksok kitartást, mert kell hozzá de tényleg!